Ismerd meg jobban magad és embertársaid lelkét!

BMR Bruno, a lélekfigyelő

Egy rém rossz házasság

zsolt_szomoru.jpg

(Kép forrása: pixabay.com)

Reggel tíz óra volt. A Nap besütött Zsolt és Andrea házába. Brúnó, a vöröspanda kintről figyelte, mi történik.

Andi a nappali kanapéján horkolt másnaposan. Késő éjszaka ment haza, miután összeveszett a férjével Edit miatt. Zoli reggel kidobálta a sörös üvegeket és kiürítette a hamutálakat, majd elvitte a kistestvéreit az iskolába.

Zsolt is érezte magán a macskajaj tüneteit, de közel se annyira, mint a felesége. Úgy érezte, gondolkodnia kell. Elhatározta, hogy sétál egyet. A szíve mélyén tudta, hogy Edit jogosan aggódik, sőt retteg, hogy ő és a felesége úgy végzik, ahogy a szüleik. Leült egy padra a parkban.

  • Mégis csak kéne valami munka. – Tűnődött. Azt is tudta, hogy valahogy le kéne szoktatni a feleségét az italról. Hetente legalább kétszer részeg, a három gyerekük ebben nő fel.

Lassan elindult a sétányon. Nem tudta, hová és miért. Maga se tudta az okát, egyszerűen csak a megérzését követte.

Brúnó örömmel látta, hogy hallgat SejtElemre.

Egy szőke hajú nőt pillantott meg, aki egy dobozt emelt ki egy piros kocsiból.

  • Nahát! Csak nem megvette valaki az üresen álló házat? – Gondolta.

Látta, hogy a hölgy nehezen boldogul, ezért odasietett hozzá.

  • Segíthetek?
  • Az nagyszerű lenne. Köszönöm!

Bevitték a holmit a lakásba.

  • Irina vagyok. Most költöztem ide.
  • Akkor szomszédok leszünk. Zsolt vagyok. Két házzal arrébb lakunk.
  • Megkínálhatom egy teával?
  • Igen, köszönöm!

Irina orosz volt, de rég óta Magyarországon élt. Az ötvenes éveiben járt.

  • Mondja Zsolt, mivel foglalkozik?
  • Néha alkalmi munkákat vállalok el. Tudja épp azon tűnődtem, hogy kéne végre valami munka.

Brúnó tudta és Irinának is feltűnt, hogy a férfi komolyan elgondolkozott az életén.

  • És ön?
  • Én több mindennel foglalkozom. Kártyavetés, asztrológia, alternatív gyógymódok.
  • Érdekesen hangzik. – Mondta meglepetten Zsolt.
  • Igen, ez egy nagyon izgalmas világ. Hosszú ideje ebben mozgok.
  • És mire jó az a kártyavetés? Megmondja a jövőt?
  • Nem egészen. Ez nem jóslás. Az aktuális tendenciákat tudjuk megnézni. Senkinek nem mondom azt, hogy tegye ezt, vagy ne tegye azt. Ez nem így működik.
  • Mondja, mennyiért csinálna nekem egy kártyavetést?
  • Egy segítőkész szomszédnak? Természetesen ingyen.

Irina meggyújtott egy mécsest, elpakolt az asztalról és becsukta az ablakot, hogy ne zavarják őket a beszűrődő zajok. Elővett egy ősréginek tűnő kártyapaklit és elmélyülten keverni kezdte. Majd kiterítette a több ezer éves szimbólumokat tartalmazó lapokat.

  • Úgy látom, maga házas.
  • Pontosan.
  • De nem boldog.

Zsolt nem felelt.

  • Nocsak! Nem szerelemből házasodott.
  • Nahát, ezt meg honnan tudja. – Hallatszott a döbbent válasz.
  • A múltjában látok egy másik lányt. Sötét hajú, fiatal nő lehetett.
  • Katinka.
  • Nagy hatással volt önre.
  • Így van. De sosem mertem közeledni hozzá. Aztán eltűnt az életemből.
  • Sajnos sok férfi van ezzel így. Le vannak zárva érzelmileg, így nem merik megszólítani a hölgyet, aki megérinti őket.

Zsolt döbbenten hallgatta. Azt hitte, csak ő esett ebbe a hibába.

  • Már nagyon bánom, hogy nem léptem időben. Ugyan úgy nem mertem odamenni hozzá, mint iskolás koromban egy másik lányhoz. Aztán jött a nagyszájú Andi és feleségül vettem.
  • Ez gyakrabban megesik, mint gondolná. A közeljövőben viszont úgy látom, választás előtt áll.
  • Miféle választás?
  • Azt nem tudom pontosan. De döntenie kell valamiben. Két út áll ön előtt, az egyik felfelé, a másik lefelé vezet. Negatív energiák rossz útra csábítják, az égiek viszont segítik, hogy jó életet éljen.
  • Már értem.

Igen, értette. Tudta, hogy választani kell az alkohol és a játékszenvedély, valamint a családja között.

Megköszönte és felállt. Lassan kisétált.

  • Van három gyerekem, egy feleségem és egy nővérem. Azt akarom, hogy mindannyian boldogan éljünk.

Grace

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere

A fiatal apácanövendék

apaca.jpg

Meleg, nyári reggel volt. A Nap sugarai vidáman táncoltak a kórház ablakain. BMR-Brúnó az okos vörös panda láthatatlanná változott és beosont a folyósóra, ugyanis tudta, hogy az elkövetkező napokban érdekes dolgok fognak történni.

Szilvi lélekszakadva érkezett, pedig még nagyon korán volt. Aggódott egy gyermekért, aki életveszélyben volt.

  • Nyugodj meg! Most nem tehetünk semmit. – Mondta kedvesen a főnővér, Erika.
  • Biztosan nem mehetek be hozzá? – Kérdezte a lány kétségbeesetten.
  • Sajnos nem. Az intenzíven van. Miért kockáztatnák, hogy bevigyünk valami fertőzést? Az ebben az állapotban végzetes lehet.
  • Jól van, igazad van! – Sóhajtott Szilvi.
  • De van egy másik dolog, amiben segíthetsz.
  • Tényleg? Mi lenne az?
  • Érkezett egy új önkéntes nővér. Nagyon félénk, alig beszél. Talán te segíthetsz neki egy kicsit feloldódni.
  • Szívesen!
  • Az öltözőben van. Megtennéd, hogy megmutatod neki az osztályt? Utána pedig együtt kioszthatjátok a reggelit.
  • Persze, szívesen! – Válaszolta a lány és már indult is az öltöző fele.

 

  • Szia! Te vagy az új nővér? – Kérdezte kedvesen.
  • Szia! – Hangozott a rövid válasz.

Sovány, szőke hajú lány volt, hosszú szürke ruhát és fehér főkötőt viselt, a nyakában egy ezüstláncot hatalmas feszület.

  • Szilvi vagyok. A főnővér kért meg, hogy mutassam meg neked az osztályt. – Mondta és a kezét nyújtotta az új kolleganőnek.
  • Magdolna vagyok. – Felelte és bátortalanul viszonozta a kézfogást. – Ne fáradj miattam!
  • Ugyan már! Szívesen segítek. Na, gyere! – Mondta és kifele invitálta.
  • Nővérnek tanulsz? – Kérdezte.
  • Igen.
  • Pesti vagy?
  • Nem, Zalaegerszegről költöztem ide.
  • Ó, az nagyon szép város! Egyszer voltam ott apukámmal. – Mondta Szilvi.

Magdika továbbra sem beszélt sokat. Szilvi megmutatott neki minden szükségeset, majd együtt kiosztották a reggelit a gyermekosztályon. Mindenkinek feltűnt, hogy az új lány teljesen megváltozik, amikor a kis betegekkel foglalkozik. Mosolyog, kedves és egészen beszédes. Ilyenkor meg-meg csillantak benne az érzelmi többlet jelei.

Ebédidőben Szilvi egyedül találta Magdolnát az étteremben.

  • Leülhetek? – Kérdezte.

A lány meglepetten ránézett és vállat vont. Szilvi ezt igennek vette.

  • Hogy telik az első napod? – Érdeklődött.
  • Jól.

Szilvi egyre inkább érezte, hogy nem lesz könnyű barátságba elegyedni ezzel a különös lánnyal.

Ekkor egy ápoló fiú, Szabolcs lépett be az ebédlőbe, aki jó barátságban volt Szilvivel.

  • Szia! De jó, hogy látlak! Hallom, lett egy kishúgod! – Üdvözölte.
  • A szüleim örökbe fogadták Kittit. Olyan boldog vagyok! – Válaszolta Szilvi lelkesen. – Szabolcs, had mutassam be neked az új önkéntes nővérünket. Magdika Zalaegerszegről érkezett.
  • Magdi vagyok. – Mondta csendesen a lány miközben bólintott, de a kezét nem nyújtotta.
  • Üdv. a csapatban! Szabolcs vagyok. – Köszöntötte kedvesen a fiú. - Úgy látom nagyon jó kezekbe kerültél. Szilvia nagyon lelkes nővér és úgy ismeri a kórházat, mint a tenyerét.

A lány csak zavartan bólintott.

  • Tudod, nagyon jó csapat a mienk. Szeretünk együtt szórakozni munka után. Péntek este néhány kollegánkkal koncertre megyünk, utána beülünk valahova egy fagyira vagy egy italra. Örülnénk, ha velünk tartanál. – Invitálta a fiú.
  • Igen, én is ott leszek. Gyere te is! – Tette hozzá Szilvi.
  • Nem, köszönöm! Én nem járok ilyen helyekre.
  • Figyelj, én sem iszom alkoholt, de azért jó a csapattal lenni.
  • Tényleg nem.
  • Ahogy gondolod.
  • Apáca szeretnék lenni.

Ez a válasz egy kicsit meglepte Szilvit és Szabolcsot, de igyekeztek ezt nem mutatni. Ugyanakkor ez megmagyarázta Magdika különösen szolid öltözetét.

 

Másnap reggel Szilvi a büfében találta a barátai.

  • Meghívhatlak egy teára? – Kérdezte Szabolcs Vikitől.
  • Nem, kössz! Presszókávéra van szükségem, lehetőleg egy literre. – Felelte a lány karikás szemekkel.
  • Mi van veled ma reggel? – Kérdezte a fiú meglepetten.
  • Az az új lány, akivel tegnap beszélgettél ebédnél.
  • Magdika?
  • Igen, ő. Egész éjszaka úgy ordított, hogy zengett tőle a nővérszálló.
  • Pedig nem tűnt nagyszájú lánynak! Miért kiabált?
  • Rémálmai lehettek. Egyfolytában azt üvöltötte, hogy „hagyj békén!”, „tűnj innen!”, „ne érj hozzám!”, „vedd le rólam a mocskos kezed!”. Aztán meg, hogy „Isten mindent lát!” és hogy „a pokol tüzén fogsz égni!”.
  • A mindenit! Szegény lány! Nagyon súlyos traumákat élhetett át! – Mondta Szabolcs miközben Szilvi kezébe nyomta a Vikinek szánt teát.
  • Igen, ez mindent megmagyaráz. – Felelte Szilvi.

Mindketten megértették, hogy a lány súlyos molesztálás, esetleg erőszak sorozat áldozata és ezért akar apáca lenni.

  • Pontosan! Ezért határolódik el a világtól, különösen a férfiaktól. – Tette hozzá Brúnó.
  • Viki kérlek, ne mond el a többieknek, hogy kiabált. Láttad, milyen félénk. – Kérte Szilvi.
  • Ugyan már! Miért járatnám le szegényt?! Egyértelmű, hogy valami szörnyűséget élhetett át. – Felelte, miközben álmos szemekkel belekortyolt a gőzölgő feketekávéba.
  • De jó, hogy ilyen figyelmesek és megértőek! – Gondolta Brúnó. – Megértik a lány problémáját, ezért nem okoznak neki ÉgedElemet. – Magdika nem kapott segítséget a sérelmek feldolgozásához, ezért az egyetlen megoldásnak az ElhatárOldódást látja.
  • Milyen kár érte! – Sóhajtott Szabolcs. – Egy ilyen szép lány!
  • Szép? – Kérdezte meglepetten Viki. – Te szépnek látod őt?
  • Nézzétek meg, milyen zöld szemei vannak! És ha ki lenne bontva a haja, még szebb lenne! Meg persze, ha mosolyogna néha.

A két lány rájött, hogy könnyűszerrel egy bombázót lehetne varázsolni új kolléganőjükből.

      Brúnó pedig tudta, hogy Szabolcsban megjelent a VonzAlom Magdolna iránt.

Grace

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere

süti beállítások módosítása