Kellemes tavaszi délután volt. A madarak csicsergése behallatszott a Hotel Tulipánba. Brúnó élvezte a meleget. A napfény aranylóan csillogott a bundáján.

József és Arnold egy ablak melletti asztalnál ültek. Lelkesen készültek a következő előadásukra.

• Fontosnak tartom felhívni az emberek figyelmét arra, - kezdte Arnold -, hogy a DHS-ek nem csak a szervekre gyakorolnak hatást, hanem a viselkedést is látványosan befolyásolják.
• Ez nagyon lényeges. – Felelte a doki. – Ahogyan a jobb vagy balkezesség meghatározó szerepe is.

Közben megérkezett a pincér az italukkal.

• Egy kapucsínó és egy zöld tea.
• Mondja csak, mi ez a ricsaj, ami a konferenciateremből jön? – Kérdezte Józsi.
• Főiskolás rendezvény van. Most lett vége a műsornak, hamarosan kezdődik a buli. – Felelte.

Abban a percben megpillantották a kifelé tóduló fiatalokat.

• Nem ez az a két lány, aki Dorottyáék lakását bérli? – Kérdezte Arnold.
• De, igen. Adél nagyon helyes lány. Nem is tudom, hogy hívják a másikat….Á, igen, Vanessza.

A festett vörös hajú Adél egy italt rendelt magának, amikor belépett Marcell, a nagydumás, kigyúrt, tetovált fickó. A lányon látszott, hogy azonnal zavarba jött. Elfordult és előhúzott egy tükröt a retiküljéből. Belenézett és megigazgatta a haját, majd helyet foglalt egy asztalnál, ahonnan a fiú jól láthatta.

Hirtelen megjelent Vanessza, a sötéthajú, kicsit teltebb, nagyszájú lány, és lehuppant a vele szemközti székre.

• Már azt hittem eltűntél! Mindjárt kezdődik a buli, te meg itt teázgatsz! Gyere!
• Várj egy kicsit, kérlek! – Felelte Adél.

Vanessza épp visszaindult, amikor Marcell leszólította. Együtt mentek be a konferenciaterembe, Adél pedig szomorúan kortyolt bele az italába.

• Szegény lány! – Mondta Arnold.
• Nem sikerült felhívnia magára a fiú figyelmét.

A két férfi tovább folytatta a munkát.

Egy órával később Marci kiment dohányozni az utcára. Adél félénken követte. Próbált vele szóba elegyedni, a fiú viszont csak befelé bámult. A bárpultnál ülő Vanesszát figyelte, aki mélyen dekoltált blúzt viselt. Majd félretolta Adélt és beviharzott egyenesen Vanesszához.

• Gyere, menjünk táncolni! – Mondta, és már húzta is maga után. Közben nem nézett a szemébe, hanem végig a melleit bámulta.
• Szegény Adél! Aranyos lány, viszont Marcinak fel se tűnt, ami nem is csoda, hiszen látszik rajta, hogy érzelmileg le van zárva. - Mondta Arnold.
• Neki Vanessza tetszik. Pontosabban inkább a mellei. – Felelte József.
• Ez igaz. Nem is nézett a szemébe.
• Nagyon kevesen tudják, hogy miért vonzódnak egyes férfiak a nagymellű nőkhöz. – Folytatta a doki.
• Ennek konkrét oka van? – Kérdezte meglepetten Arnold.
• Kutatások bebizonyították, hogy azok a férfiak vannak odáig a nagy mellekért, akiket csecsemőkorukban nem szoptattak elég ideig.
• Nahát! Ez döbbenetes!
• De ebből is látszik, hogy mindennek oka van.
• Nagyon jól látják! – Mondta Brúnó. – Marcellt már kisgyermek korában lezárták érzelmileg, így fel se tűnik neki Adél közeledése. A kihívó Vanesszához viszont a bennünket mozgató láthatatlan Elemmel a Függelemmel csak testi szinten tud kapcsolódni.

Grace

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere

Ezen a délutánon mindenki holt fáradtan érkezett a Hotel Tulipánba. BMR Brúnó a törzsgárda asztala alatt bújt el. Tudta, hogy mitől van kimerülve az egész társaság.

Betti viszont döbbenten nézett rájuk, amikor kilépett az irodájából.

• Hát veletek meg mi történt? Mindenki úgy fest, mint egy kifacsart citrom.
• Szerencséd van, hogy kihagytad a mai délutánt, húgocskám! – Mondta Piroska. Épp olyan értelmetlen volt, mint az összes többi szülői értekezlet.
• Ja, tényleg, az ma volt. Ki is ment a fejemből. De mi történt, ami így kiakasztott mindenkit? … És mi van a gyerekekkel? – Kinézett az ablakon és látta, hogy az összes gyerkőc eszeveszett visítozás közepette szaladgál.
• Ilyen jó hatással van rájuk az iskola. – Mondta ironikusan József. – Gondolom féltek, hogy rosszat mondanak róluk a tanárok, most pedig így jön ki belőlük a feszültség.
• Mi az ördögöt mondtak róluk? – Kérdezte Betti és leült az asztalhoz.
• Kitti például hármast kapott a matematika témazárójára. Tudod mit feleltem erre? Hogy nem érdekel. Egyértelmű, hogy humán beállítottságú. Megnyerte a szavalóversenyt, inkább azzal kéne törődni.
• Ha valóban színésznő akar lenni, nem lesz szüksége túl sok matekra.
• Éppen ez az. Elárulom, hogy én hármasra érettségiztem matematikából, utána pedig kitűnővel diplomáztam a jogi egyetemen. – Mondta Piroska.
• Az én lányom biológiából kapott kettest. – Vette át a szót Tulasi. – Nem találjátok ki, miért… Mert nem tudott semmit a törpe puffogó viperáról.
• Hogy miről? A társaság minden tagja döbbenten jajdult fel.
• Mi az ördög az a törpe puffogó vipera? – Kérdezte Milán.
• Fogalmam sincs. Negyvenöt évig nem tudtam, szerintem ez után se lesz rá szükségem. Gondolom, valami csúszómászó. – Felelte Tulasi és az egész asztal hangosan felkacagott.
• Az én fiammal az a bajuk, hogy csúnyán ír. Ági néni szerint „hiába focizik kitűnően, ha az írása pocsék”. – Mondta Dorottya szomorúan.
• Rendkívül jóindulatú a kedves kolléganőm! – Sóhajtott fel Edit, a magyartanárnő gúnyosan.
• Borzalmas! Állandóan szapulja szegény gyereket, pedig javított az utóbbi időben. – Folytatta elkeseredetten Dorottya. – Pincér, ez wisky-t kérnék jéggel. – Kiáltott fel.
• Az igen! A legerősebb italt kéred? – Kérdezte Brigitta.
• El se tudjátok képzelni, milyen önuralom kellett, hogy ne pofozzam fel! – Folytatta Dóri egyre dühösebben.
• De igen, el tudom! Sőt, mi több, átérzem. – Mondta Andrea. – Az én fiam se elég jó nekik. Még mindig csak 3,5-re áll. Jobbak a jegyei, amióta megkapta a szemüvegét, de a kedves Ágnes szerint ez még mindig gyenge átlag. Ja, és nem tud a gyerek kötélre mászni.
• Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én, amióta kikerültem a középiskolából, egyszer se másztam kötélre. – Nevetett Piroska.
• Ki tudja, lehet, hogy arra is fel akarják készíteni a gyerekeket, hogy netalán dzsungelben fognak élni. Ott majd mászhatnak. – Mondta Józsi.
• És ott talán törpe puffogó vipera is lesz. – Tette hozzá Tulasi.
• Lehet, hogy az a sivatagban él. – Mondta Arnold.

Az egész asztal hangosan nevetett, a többi vendég is felfigyelt rájuk. Mikor elcsendesültek, Betti komoly tekintettel a nővéréhez fordult.

• Beszéltél Zsófi osztályfőnökével, Piroska?
• Továbbra is kitűnő az összes tárgyból. Az egyetlen probléma, hogy még mindig túl komoly és zárkózott.

Betti szomorúan sóhajtott fel a poharát szorongatva.

• Nagyszerű! Az én fiam meg komolytalan és túl eleven. – Folytatta Dorottya és felhajtotta az italát.
• Úgy tűnik, mint ha minden gyerekben találtak volna valami hibát, amit meg akarnak változtatni. – Mondta Milán.
• Tökéletes embereket akarnak, akik valójában nem léteznek. Matekból gyenge, csúnyán ír, túl eleven, túl komoly… Miért nem azzal foglalkoznak, hogy miből jó? – Tette hozzá Arnold, aki egyre nagyobb szakértőjévé vált az emberi lélek tanulmányozásának.
• Éppen ezt szajkózom a kollegáimnak az értekezleteken már hónapok óta. Nem azzal kéne törődni, hogy mennyi az átlaga egy diáknak, hanem azzal, ami érdekli, és amiben kiemelkedően jó. – Mondta Edit, miközben beleharapott egy süteménybe. – Kitti például fantasztikusan jó magyarból. Nagyon könnyen tanulja a verseket és át is éli őket. Komolyan támogatom, hogy színésznő legyen. Úgy hallottam, Khairavi az idegen nyelvekben kiváló. Dominik pedig tényleg nagyon tehetséges a futballban. Az edzője szerint profi sportoló lehet belőle. Azon pedig én magam is ledöbbentem, hogy Péternek milyen jól megy a társastánc. Tényleg fantasztikus! Zsófi pedig egy igazi zseni.
• Úgy tűnik, mindegyik tehetséges valamiben. – Mondta halkan Brigitta. – Nekem folyton azt mondták, hogy a rajzolásból nem lehet megélni. Igencsak meglepődtek, amikor divattervező lettem.

Közben az egész társaság kitekintett az ablakon és látták, hogy a gyerekek még mindig sokkal elevenebben fogócskáznak a megszokottnál. A csendesnek tartott Zsófi és Khairvai is élénken belemerült a játékba, Péter pedig beleesett egy pocsolyába.

• Úgy tűnik, mindegyik túlműködésben van. – Mondta Józsi.
• Nem is csoda! Szülői értekezlet előtt már napokkal előre feszültek a gyerekek. – Mondta Edit.
• Úgy tűnik, egyikünk se volt minden tantárgyból ötös. Mégis mindannyian vittük valamire. Szerintem a gyerekeinket se kell féltenünk. – Mondta Piroska és hátravetette élénkvörös sörényét.
• Egyet értek. – Helyeselt a nővére. – Akkor koccintsunk a gyerekeinkre!
• A gyerekeinkre!

De jó, hogy egyre több ember gondolkodik így! Értékelik a gyermekeiket, ahelyett, hogy önértékelés letörést okoznának nekik! – Mondta Brúnó és lombos farkát csóválva kiszaladt.

Grace

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere

(Kép forrása: pixabay.com)

Késő este volt. A hangulat kezdett a tetőfokára hágni a Hotel Tulipánban. Brúnó láthatatlanul beosont az étterembe, mert tudta, hogy érdekes dolgoknak lesz szemtanúja.

A vacsorát már befejezték, csak ital és a desszert volt az asztalon. A világítást lejjebb vették és bekapcsolták a diszkó fényt. József és Piroska örömmel látták, hogy Edit egyre felszabadultabb a társaságban. Tulasi mindenkit börfifel, egy tradicionális indiai édességgel kínált.

A gyerekek a vidám fények és a pörgős zene hatására táncolni kezdtek.

Dorottya kimérten pózolt. A kecses Tulasi és a gyönyörű Edit személyében két ellenfelet is talált magának, ezért gondosan ügyelt minden mozdulatára.  Azt sem nézte jó szemmel, hogy az ő két gyereke is csatlakozott a kortársaikhoz.

• Léna, vigyázz a ruhádra! Nagyon drága volt! – Szólt rá a lányára jó hangosan, hogy mindenki hallja. – A jövő héten Londonba repülünk az unokatestvérem esküvőjére. Koszorúslány ruhát venni mentünk a kisasszonynak, de választott még három ruhát és egy swarovsky nagyláncot. Több, mint kétszáz-ezer forintot költöttem ma csak Lénára. – Folytatta jelentőségteljes hangon. – Dominik, ne feledd, nem eszünk édességet! – Szólt most a fiára.
• De meg akarom kóstolni Tulasi néni börfijét! A múltkor is olyan finomat hozott. – Kérlelte a kisfiú az anyját.
• Csak azt eheted, fiam, amit én adok neked!

A gyerek megrántotta a vállát és néhány másodperccel később teletömte a zsebeit édességgel.

• Ajjaj, micsoda nárcisztikus nőszemély! Ő bizony az UradAlom állapotában van. – Állapította meg Brúnó.
• Nagyon szépek a gyermekeid, Dorottya! – Jegyezte meg mosolyogva Tulasi.

Közben egy keleti stílusú zene szólalt meg.

• Khairavi, mutasd meg az indiai táncot! – Kezdte kérlelni Kitti a félig indiai származású kislányt.
• Most? Hát nem is tudom?
• Igen, légyszí! – Csatlakozott hozzájuk Léna is.

A hosszú szoknyát és kendőt viselő kislány kezdetben kicsit visszakozott, majd beadta a derekát. Elhelyezkedett a parkett közepén és előadott egy rövid szólót. Az összes gyerek ámulva nézte, majd a felnőttek is abbahagyták a beszélgetést és gyönyörködni kezdtek a lány táncában.

• Hol tanultad? – Kérdezte Kitti, akiről már mindenki tudta, hogy lételeme a szereplés.
• Anyukámtól.
• Nahát, tényleg?
• Igen, anya is táncos.
• Tulasi néni, te is táncolj nekünk!
• Most nem lehet drágáim!
• Miért?
• Két hét múlva lesz egy bemutatóm, oda eljöhettek megnézni.

Az összes gyerek lelkesen bólogatott. 

• Mi külföldön leszünk, nem érünk rá. – Jelentette ki Dorottya.

Brúnó szomorúan csóválta a fejét. – Ez a nőszemély! Az irigység miatt elhatárolódik.

• Én szívesen megnézem a fellépésedet, Tulasi! Ha a táncod is olyan profi, mint a süteményed, akkor biztosan nagy élmény lesz. – Jelentette ki Edit, aki a jó társaság és némi bor hatására igencsak felszabadult.
• Tudjátok mit? Ne csak beszélgessünk, hanem táncoljunk is! – Pattant ki az ötlet Józsi fejéből.
• Miért is ne? – Vágta rá a felesége.
• A doki kézen fogta imádott feleségét és már repítette is a parkett közepre.

Pár perc alatt tele lett a tánctér. Néhányan párban, mások csoportosan adták át magukat a zene hangulatának.

Az este nagyszerű hangulatban telt.

• Editke, remélem legközelebb is eljössz! – Mondta búcsúzóul Betti.
• Szeretnék! – Felelte a tanárnő. – Sőt valószínűleg hozok is magammal valakit.

Ez a kijelentés nagyon meglepte a társaságot. Nem véletlenül nevezték Editet a titokzatos tanárnőnek.

Grace

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere

Brúnó tudta, hogy Péterke nem fogja jól érezni magát a ráereőszakolt futball edzésen, ezért belopózott a tornaterembe és egy pad alól figyelte a történteket. A kisfiú az első negyedóra után elesett, majd miután a társai hangosan kinevették vérző térddel ülte végig az órát.

• Szegény gyerek, máris ÉgedElem helyzetbe került. – Monda szomorúan a kispanda.

Zoli is sejtette, hogy az öccsének nem fog tetszeni ez a sport, viszont jobbnak látta, ha nem száll szembe az apjukkal. Tudta, hogy ha agresszív kedvében van, a vita csak olaj a tűzre.

Péter a következő szünetben egy padon ülve duzzogott, amikor nevetve megjelent néhány osztálytársa. A telefonjukról elindítottak egy zenét, és arról fecsegtek, milyen jó volt a legutóbbi táncóra.

• Ez samba zene? – Kérdezte az egyikük.
• Nem, ez cha-cha-cha. – Felelte Kitti.
• Tényleg az. Ez az alap lépése.
• Nem is. Jobb láb hátra. Nézzétek! – Kiáltotta Kitti és megmutatta, hogyan kell rendesen táncolni. A társai követték.

 A kislány egyszer csak Péterre pillantott és oda szaladt hozzá.

• Van kedved táncolni járni? Kevés a fiú. Táncolhatnál velem! – Kérdezte.
• Táncolni?
• Gyere, megmutatom mit tanultunk. – Mondta a kislány és már vitte is kézen fogva a többiekhez.

A gyerekek megtanították a kisfiúnak a cha-cha alap lépését, aki a szünet végére teljesen feloldódott. Átmenetileg kiment a fejéből az előző óra megaláztatása.

• Gyere el a mai órára! Négykor kezdődik. – Invitálta a kis barátnője.
• Rendben, megkérem a tesómat, hogy vigyen el. – Mondta vidáman a kisfiú.
• A gyerekben megjelent a VonzAlom a tánc felé. – Állapította meg Brúnó.

Zoli igencsak meglepődött, amikor Peti azzal fogadta, hogy a foci edzés ugyan nagyon rossz volt, délután viszont táncolni szeretne menni. Sejtette, hogy az apjuknak nem fog tetszeni az ötlet, viszont régen látta ilyen lelkesnek a testvérét, így beleegyezett. Felhívta az édesanyjukat, hogy később mennek haza, majd meghívta a barátnőjét, Esztert, hogy üljön be vele a Hotel Tulipán cukrászdájába. A táncóra úgy is a konferenciateremben lesz.

A két fiatal kellemes két órát töltött egy sütemény mellett. A fiú még titokban tartotta a kapcsolatukat a szüleik előtt.

Péter nagyon boldogan jött ki az óráról. Rendszeresen akar járni, és lehetőleg Kittivel szeretne táncolni. A tanárok megemlítették, hogy nagyon jó képességű.

Zoli örült, hogy boldognak látja az testvérét, de még mindig aggódott, hogy mit fog szólni az apjuk. Úgy döntött felhívja a nagynénjüket Editet és megkéri, hogy menjen velük haza. A kispanda követte őket.

• Voltál focizni, fiam? – Kérdezte otthon az apjuk.
• Igen.
• Remek! Végre valami normális dolgot is csinálsz.
• De nem szeretnék többet menni!
• Miket beszélsz? Megmondtam, hogy focizni fogsz.
• Apa, tényleg nem neki való. – Kelt a védelmére Zoli. – Elesett. Nézd, milyen a térde! A többi agresszív gyerek szétszedi.
• Inkább táncolni akarok járni! – Bökte ki a kisfiú.
• Táncolni? Ugye ez csak vicc?
• Kittivel szeretnék táncolni. Olyan jó zenék vannak!
• Jézusom, az én fiam táncolni akar! Mi jön még?! – Szólt közbe az anyjuk.
• Megbolondultál, fiam? – Kérdezte Zsolt gúnyosan. – Felejtsd el! Nem hagyom, hogy meleget csináljanak belőled!
• Micsodát? – Kérdezte a kisfiú értetlenül.
• Ugyan, már apa! – Mondta Zoli. – Miért lenne a tánctól meleg? Ez csak egy ostoba HiedElem. Georg sem az.
• Nem érdekel! Az én fiam nem fog táncolni! – Jelentette ki Zsolt ellentmondást nem tűrő hangon.

Edit kiment a konyhába, és intett a testvérének, hogy jöjjön utána.

• Akkor jól figyelj rám! – Kezdte halkan, de határozottan. – Ha táncolni akar, akkor táncolni fog!
• Tényleg? És mégis miből? – Nézett gúnyos tekintettel Zsolt a nővérére.
• Majd én fizetem neki. Minden költséget állok. Futballozni pedig nem fog! Örülhetnél, hogy végre megjelent benne az érdeklődést valami iránt! Ezt fejleszteni kell, nem pedig elnyomni! Ha figyelnél a gyerekeidre látnád, hogy rég óta nem volt ilyen lelkes.

Zsolt nem mert szembeszállni Edittel. Tudta, hogy a három gyerekük számára szinte mindent ő fizet. És olyan elszántság tükröződött a szemében, aminek köszönhetően legbelül tudta, hogy helyesen teszi, ha hallgat rá.

• Rendkívül nehéz helyzete van a három gyereknek. – Sóhajtott fel Brúnó. – Edit viszont egy áldás a számukra. Helyesen tette, hogy a kisfiú mellé állt, és támogatja abban a tevékenységben, ami iránt megjelent benne a VonzAlom.

Grace

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere

Esős tavaszi nap volt. Brúnó megérezte, hogy Péternek rossz napja volt az iskolában, ezért elment a házukhoz. Belopózott a nyitott ablakon és elbújt a kanapé alatt.

Andrea kivételesen otthon volt, amikor a gyerekek haza értek. Cigarettát töltött egy sör mellett.

• Anya, mi lesz a vacsora? – Kérdezte Luca.
• Most hagyj! Cigit töltök. – Förmedt rá.

Zoli látta, hogy nincs étel a testvérei számára, ezért főzni kezdett, Péterke pedig bevetette magát a számítógép elé. Megnyitotta a legagresszívabb játékot, és teljes szenvedéllyel játszani kezdett.

A nővére, miután az anyja elzavarta, bement hozzá.

• Mit csinálsz? – Kérdezte.
• Játszom.
• Milyen játék ez?
• A szörny megöli az embereket. Nézd, ennek levágom a fejét. Ezt lelövöm! Ezt pedig feldarabolom a karddal!
• Öcsi, miért nem játszatok valami értelmesebbet? Ott vannak a plüss állatok. Vagy nézettek mesét! Azokban legalább nem folyik a vér! – Javasolta Zoli.
• Nem, előbb lelövök mindenkit! Puff! Puff! Puff!
• Nem tudnátok csendben maradni? Kezdődik a sorozat! – Ordított rájuk az anyjuk a nappaliból.

Zoltán feltette főni a borsót és bement a testvéreihez.

• Mi ütött beléd, hogy ilyen agresszív játékokkal játszol? – Kérdezte az öccsét.
• Azt képzelem, hogy Ági nénit ölöm meg! – Vágta rá a kisfiú. – Levágom a fejét! És feldarabolom! És megszurkálom!
• Jézusom, Öcsi! Mi történt veled? – Kérdezte Zoli és elkeseredetten lerogyott az ágyra.
• Gyűlölöm Ági néni! Ugyan úgy, ahogy ő gyűlöl engem!
• Honnan veszed, hogy gyűlöl?
• Minden gyereket utál. Kivéve egy-két jó tanulót. Ha nagy lennék és nem kéne iskolába járni, azt csinálnék vele, amit akarok.
• Tesó, ez borzasztó! – Sóhajtott fel Zoli. – Ó, kifut az étel!

Ezzel felpattant és kiszaladt a konyhába.

• Sok gyerek csinálja ezt! – Mondta Brúnó szomorúan. – Főleg az alulműködésesek. Fizikális szinten nem tudja kiadni a dühét, a számítógép pedig kitűnő lehetőséget ad arra, hogy elképzelje, hogy bosszút áll az őt elnyomó személyen.

Közben hazaérkezett az apjuk. Látszott, hogy enyhén illuminált állapotban van.

• Mi a helyzet? – Kérdezte.
• A fiad marhaságokat játszik a számítógépen. – Felelte a felesége.
• Mert egy mihaszna! – Ordította Zsolt. – Minden normális fiú sportol ebben a korban. Majd én leszoktatom erről a rohadt gépről. Menjen szépen focizni! Holnaptól kötelező neki.

Péterke összerezzent és segélykérő tekintettel nézett a bátyjára.

• Apa, kérlek! – Kezdte Zoli miközben a rántást öntötte a borsóra. – Tudod, hogy a torna órát is utálja.
• Nem érdekel! Az én fiam ne legyen tunya! – Ordította Zsolt, miközben kivett egy sört a hűtőből.

Peti még agresszívebb tekintettel nyomogatta a gépet. Zoli pedig tudta, nincs esélyük az apjukkal szemben.

• Nagyon nehéz helyzet! Nem figyelnek a gyerekeikre. Azt se tudják, mi történik az iskolában, arról nem is beszélve, hogy mi játszódik le a lelkükben. Elvárásokat viszont támasztanak. Ezek után egyáltalán nem meglepő, ha depressziós, sőt alkoholista, drogos, játékfüggő és agresszív felnőttekké válnak. Ezek mint függőségek azaz FüggElmek – Mondta Brúnó és lógó orral kiballagott.

Grace

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere