Szeretők érzelmi túszhelyzetben
Hideg téli nap volt. A délutáni műszak kezdődött a kórházban. Brúnó az ügyeleti szobában lustálkodott. Szilvi egyenesen az iskolából érkezett, az apja már dolgozott.
- Helló, apa! – Üdvözölte,
- Szevasz, kicsim!
- Milyen napotok volt? – Kérdezte a lány.
- Idáig egész csendes. Viszont lehet, hogy lesz egy műtét. Most hoztak be egy beteget a sürgősségire.
A lány letette a kabátját és a táskáját, és felöltötte fehér köpenyét.
- Azt hiszem Erika a délutános nővér, de még nem ért ide. – Tette hozzá József doki.
- Én láttam Erikát. – Mondta Szilvia. – Néhány utcával arrébb. Képzeld, épp Juhász főorvos úr kocsijából szállt ki.
- Valóban? – Tűnődött el Józsi.
- Engem is meglepett. – Mondta a lány.
- Talán csak elhozta egy darabon és nem akarták, hogy bárki téves következtetésekre jusson. – Felelte a doktor.
Erika néhány perc múlva megérkezett. Józsink feltűnt, hogy meglehetősen jókedvű.
A műtét a tervezettnél komplikáltabb lett és még egy pácienst behoztak, így József és Szilvi egy órával tovább maradt a kórházban. Szilvi fáradtan lépett be a női öltözőbe és meglepetten látta, hogy Erika sminkel.
- Nahát, hogy neked milyen jól áll a kibontott haj! – Monda elismerően.
- Köszi! – Válaszolta Erika vidáman, miközben a tükörben nézegette magát. Egészen más látványt nyújtott miniszoknyában, mint kórházi köpenyben. Befújta magát parfümmel és felvette csüngős fülbevalóját. Vidáman köszönt, és már el is rohant.
- Nahát, apa, hogy milyen jól nézett ki Erika! Még fel se tűnt, hogy ilyen csinos. – Mondta Szilvi kifelé jövet.
- Valóban az! – Felelte József, aki tizenhat éves lányával ellentétben sejtette, hogy udvarló van a dologban. Abban a percben bevillant neki, amit Szilvi mondott délután. Juhász főorvossal látta. De hát, neki családja van!
Másnap reggel a nővérkén nyoma se volt a tegnapi vidámságnak. Látszott rajta, hogy sokat sírt, a sminkje pedig elkenődött. Rossz lelki állapotát nem is igyekezett titkolni.
- Mond csak, Erika, jól vagy? – Kérdezte Józsi.
- Nem mondanám. – Felelte a nő erőltetett mosollyal az arcán.
- Rég óta ismerjük egymást. – Folytatta a doki. – Nem csak a kollegámnak, hanem a barátomnak is tartalak. Esetleg lenne kedved beszélgetni? – Kérdezte.
Erika először meglepetten nézett, majd lerogyott egy székre és kitört belőle a sírás.
- Gyere, menjünk be a szobámba! – Invitálta József.
Bementek az orvosi szobába, majd Józsi egy zsebkendőt nyomott Erika kezébe. A nő tovább zokogott.
- Elmondod, hogy mi bánt? – Kérdezte kedvesen az orvos.
- Juhász főorvos. – Felelte néhány másodperc múlva csendesen a nő.
- Értem. – Mondta József.
- Már három éve tart! – Folytatta Erika zokogva.
- Nagyon sajnálom! Jól tudom, hogy családja van?
- Igen. Tegnap este felhívta a felesége, hogy menjen haza, mert beteg lett az egyik gyerek. Ez szörnyű, de nem tudok kilépni ebből a kapcsolatból!
- Szóval, be szeretnéd fejezni, ha jól értem.
- Természetesen. Nem élhetek így egész életemben! – Hangzott az elkeseredett válasz.
A doktor elgondolkodott.
- Erika, ha nem tudod lezárni ezt a kapcsolatot, akkor van valami, ami hozzáköt. Meg tudnád fogalmazni, hogy mi az?
- Ő volt az egyetlen, aki dicsért. – Vágta rá a nő.
- Ó!
- A kezdetektől fogva elégedett volt a munkámmal. Előtte soha senkinek nem tudtam megfelelni. Ő viszont tehetségesnek és szépnek is tartott. Korábban rondának és haszontalannak gondoltam magam.
- Valóban? – Nézett rá döbbenten József.
- Apám ki volt akadva, amiért nővérnek tanultam. Szerinte ez a munka nem higiénikus. Azt akarta, hogy az államigazgatásban dolgozzak.
- Ezek szerint Juhász doktortól megkaptad azt az elismerést, amit korábban apádtól nem.
- Pontosan így van…. De jó, hogy ezt te látod!
- Már tudjuk, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet. Szívesen segítek neked a továbbiakban is. Ha gondolod, bemutatlak egy barátomnak, aki mélylélektannak foglalkozik.
Erika kezdett megnyugodni és hálás tekintettel nézett Józsefre miközben a szemét törölgette.
Brúnó élénken bólogatott. – Józsi rátapintott a lényegre. Szegény Erika! Végre valakitől megkapta az elismerést, amire egész életében vágyott, viszont ugyan az a személy bántalmazza is. Ezt hívják érzelmi túszhelyzetnek. Az érzelmi túszhelyzetet a minket mozgató láthatatlan Elemek, a rejtett FüggElmek okozzák. Évekig benne tud maradni az ember, ha nincs tisztázva az oka. Azt az érzelmi veszteséget kell feldolgozni, ami a FüggElemmel beletaszította a szeretői státuszba.
Kállai Lili