Ismerd meg jobban magad és embertársaid lelkét!

BMR Bruno, a lélekfigyelő


A shopping királynő, Így válhatsz vásárlás mániássá

shopping_kiralyno.jpg

Brúnó egy irodaház előtt találta magát.

  • Megnézem, kik dolgoznak itt. Lehet, hogy van, aki segítségre szorul. – Gondolta.

Felmászott egy fára és benézett a szemközti ablakon.

Ildikó, a negyvenes éveiben járó titkárnő az íróasztalánál ült. Hosszú, sötét haját lófarokban viselte. Csak kicsit sminkelte magát, mindössze szempillaspirált és szájfényt használt.

Nem szerette a munkáját, de „valamiből meg kell élni”, mondogatta. Keveset keresett, de legalább albérletre, ételre és ruhára tellett.

Szorgosan gépelt, néha belekortyolt a teájába.

  • Ildikó, nem látta bordó mappát? – Kérdezte a főnöke.
  • Nem, nem láttam.
  • Tegnap az asztalomon hagytam. Most nincs ott.
  • Nem nyúltam az asztalához. Talán máshol hagyta.
  • Nem vitte el véletlenül fénymásolni?
  • Tényleg nem láttam.
  • Határozottan emlékszem, hogy itt volt. Biztosan eltette. Kérem, nézze meg a polcon.
  • Higgye el, nem láttam.
  • Márpedig biztosan maga tette el!
  • A fiókokban megnézte?
  • Ne oktasson engem! Semmire nem haladunk maga miatt! Mihaszna teremtés! – Ezzel dühösen kiviharzott és becsapta az ajtót.

Ildikó feldúltan üld vissza az asztalához. A munkáját is unta, de az, hogy folyton kritizálják, kivált képen bosszantotta.

Folytatta a gépelést. Gyakran mellé ütött. Közben időnkét az órára pillantott. Alig várta az ebédszünetet.

Végre kimehetett a napfényre a sötét irodából. Kicsit megnyugodott és evett valamit. Utána bement a kedvenc turkálójába.

  • Hátha találok valami szépet! – Gondolta izgatottan. 500-1000 Ft-ot kibírok.

Gondosan átnézett mindent. Végül a választása egy zöld szoknyára esett.

  • Legalább valami jó is történt ma. 750 Ft, megérte.

A délután során igyekezett elkerülni a főnökét. Brúnó látta, hogy Ildikónak gondjai vannak, ezért láthatatlanná változott és hazáig követte. A lány otthon örömmel próbálta fel az új szoknyát.

  • Vajon van hozzá illő blúzom? – Azzal kinyitotta a szekrényt. – Nahát, hogy nekem mennyi „rongyom” van. – Gondolta meglepetten.

Brúnó örült a lány felismerésének. Tudta, itt az idő, hogy sugalmazza neki a gondolatokat.

  • Mikor vásároltam össze ennyi mindent? – Tűnődött. – Ezt a lila blúzt akkor vettem, amikor összevesztem anyámmal, azt a farmert meg akkor, amikor a főnököm letolt, amiért kevés cukrot tettem a kávéjába. Nahát, akkor vásárolok, amikor valakivel összekülönbözök!

Meg volt hát, a felismerés. A ruhavásárlást ÉRZELMI HIÁNYTÖLTÉSre használta, rendszerint akkor, amikor KRITIKÁT KAPOTT. Ezt minden alkalommal úgy élte meg, hogy NEM FOGADJÁK EL.

  • Ezen változtatni fogok. – Határozta el. Hétvégén selejtezek. Gyűjtenek ruhákat szegényeknek, elviszem nekik, amire nincs szükségem. A jövőben pedig igyekezni fogok, higgadtan, de határozottan kiállni magamért.
  • Mai küldetés teljesítve! Valaki ismét felismerte a bennünket mozgató láthatatlan érzelmi  elemet, a FüggElmet. – Gondolta elégedetten a kispanda. – Ideje valami rágcsálni valót keríteni.

Grace

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere

Kávéfüggőség vagy maximalizmus?

kave.jpg

(Kép forrása: pixabay.com)

Brúnó izgatottan ébredt, ugyanis tudta, hogy ma BMR tanfolyam van. Igyekezett korán odaérni, mert meg akarta figyelni a tanfolyam résztvevőit. Úgy sietett, hogy nem is reggelizett. Szerencséje volt, mert volt nálunk gyümölcs, így megetettük, mielőtt megérkeztek volna a tanítványok. Utána elbújt az egyik szekrényben, és onnan figyelt egész nap.

Csengettek. Elza, a harmincas éveiben járó nő érkezett. Fekete kosztümöt és piros blúzt viselt, haját hosszú copfba fonta. Imádta a tanfolyamokat, folyamatosan képezte magát. Letette retiküljét és bemutatkozott a többieknek, akik épp a konyhában tevékenykedtek.

  • Épp most készült el a kávé. Kérsz egy csészével? – Kínálta kedvesen egy hölgy.
  • Nem is tudom. Már ittam egyet. Azt hiszem, kérek!

Általában enyhe lelkiismeret furdalást érzett a kávézás miatt. Többször megpróbált leszokni róla, de soha nem sikerült. Senki nem biztatta erre, ő viszont tudta, hogy nem egészséges és egyéb szempontból se jó. Most viszont egész nap figyelnie kellett, ezért elhessegette ezeket a gondolatokat.

Az ebédszünetben ismét ivott egy kávét, majd délután is készített egyet. Ekkor viszont már érzete, hogy nagyon nem esik jól neki, ezért kiöntötte a csapba.

Brúnó a szekrényből figyelte a jelenetet. Tudta, hogy van valami rejtett ok e mögött. Ezért azt sugalmazta neki, hogy tegye fel magának a kérdést, mióta kávézik, és mióta ilyen sokat.

A lány már haza fele tartott a buszon, amikor elgondolkodott ezeket a kérdéseken. Akkor kezdett kávézni, amikor az érettségire készült. Később, a főiskolán rendszerint megivott naponta hármat. Nagyon szerette az iskola büféjében készült habos kávét. Amikor büfé már bezárt, megtette az autómatából vásárolható csokis kávé is. Az esti pszichológia órák között ezt itta.

  • Sokba kerül, hogy itt legyek, nem engedhetem meg magamnak, hogy elbambuljak, és ne figyeljek az órákon. -

Később ugyan ezt tette, amikor nagyobb munkája volt, vagy tanfolyamon volt.

Felismerte hát, a probléma gyökerét. Maximalizmus és megfelelési kényszer. Ez a kettő késztette arra, hogy az általa méregnek tartott italt fogyassza.

Brúnó tudta, hogy ez gyakori eset. Az emberek olyannyira meg akarnak felelni saját vagy mások elvárásainak, hogy képesek egészségtelen életmódot folytatni.

Grace

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere

Szexmániás vagy Bélám?

probababak.png

Brúnó egy budapesti bérház udvarán találta magát. Felcammogott a verandára és figyelt. Lépteket hallott, ezért gyorsan elbújt egy sarokban.

Béla, az ötvenes éveiben járó özvegy férfi érkezett haza új barátnőjével, a nála közel húsz évvel fiatalabb Ágival. A maci kintről figyelte, hogyan alakul a pár estéje.

Béla kiment a konyhába egy pohár pezsgőt tölteni. A lány ezalatt végigpásztázta a nappalit. Az egyik polcról Ildikó, a három éve halott korábbi feleség képe nézett vele farkasszemet.

Nagyon szép nő, állapította meg. Vajon milyen lehetett? Okosabb, mint én? És csinosabb? Talán Béla még mindig nem tudta elfelejteni? Lehet, hogy még a holmiait is őrzi?

Egy hirtelen gondolattól vezérelve kinyitotta a szekrényt. Nagy meglepetésére csak férfiruhákat látott, azonban hirtelen hatalmas csörömpölés közepette valami kidőlt a szekrényből. Ági sikított, Béla pedig ijedtében leejtette a pezsgős poharakat. Berohant a szobába és farkasszemet néztek. (Mindketten elszenvedtek egy DHS-t.)

  • Mi az ördög történt?
  • Ezek az izék kiestek.
  • Úgy látom nem törtek össze. Csak szétestek.
  • Mik ezek? Ezek nem is guminők?
  • Guminők? Mi jut eszedbe? Ezek próbababák.
  • Minek az neked?
  • Szívem, említettem, hogy osztályvezetőként dolgoztam a nagyáruházban.
  • És? Miért loptad el őket?
  • Nem nevezném lopásnak. Amikor megszűnt a cég, mindenki elhozott ezt-azt.
  • És az talán nem lopás? Tudod mit, én elmegyek. Pezsgőzz inkább a babáiddal! – Hangosan becsapta maga mögött az ajtót és elviharzott.

Közben a szomszéd Mari néni tanúja volt a jelenet végének. Otthonkában és papucsban rohant Juliskához.

  • Juli! Béla szexmániás. Babákat tart.

Brúnó a fejét csóválta. „Ez a vélelem. Micsoda pletykákat (rágalom) indíthat el! De törődjünk előbb a lánnyal!” Lecammogott a lépcsőn, kiment az utcára és felmászott egy fára. Megpillantotta Ágnest, amint a kocsiban épp a kormányra dőlt. „Ideje felnyitni a szemét. Küldjünk neki gondolatokat!”

Ági eltűnődött: talán túlzás volt tolvajnak nevezni új kedvesét. „Végül is tényleg sokan elcsentek dolgokat a munkahelyükről. Erzsi néném műtőskendőket hozott haza a kórházból, Józsi bácsi meg szerszámokat a gyárból. Kiszállt a kocsiból és lassan visszasétált az emeletre. Béla épp az üvegcserepeket seperte össze.

  • Bejöhetek? – Kérdezte.
  • Gyere csak! Vigyázz, bele ne lépj egy szilánkba! Tudod a kis barátnőim – ezzel a két szétesett próbababára mutatott – nem söpörtek fel.
  • Ne haragudj! Nem gondoltam végig. Igazad van, régebben tényleg sokan ezt csinálták. Lehet, hogy azért, mert abban az időben korlátozták a magántulajdont? Egyszerűen csak így vettek revansot az emberek az államon.
  • Hát, persze. Bosszút akartak állni. A háborús VeszTeségekről nem is beszélve ...”
  • Így már érthető. Elpusztult, elvették, nincs. A vagyonbiztonság érzete FüggElembe került. De legalább az este lesz társaságunk ...

Mindketten felkacagtak a kintről hallgatózó Juliska és Marika nagy meglepetésére.

  • Maradt még pezsgő?
  • A szekrényben találsz poharakat.

Másnap reggel Marikánál csengettek. Döbbenetére Béla és Ági álltak az ajtóban egy-egy próbababát tartva.

  • Marika néni, úgy tudom, ön szeret varrni. Kérem, fogadja el ezt a két babát. Nekem nincs rá szükségem, önöknél jobb helyen lesz.
  • Nahát, nagyon köszönöm! Fáradjanak beljebb! Épp most készült el a kávé

 

magantulajdon_vesztesege.jpg

 

Grace

 

Kövesd Brúnót!

Lélek és kultúra

Grace Spirituális Stúdió 

grace.spiritualis.studio@gmail.com

Belső Megélések Rendszere

süti beállítások módosítása